Csak az Európai Unióban évente 3 milliárd tonna hulladék keletkezik, mely nagy mértékben károsítja a környezetünket. Ráadásul a háztartási hulladék mennyisége folyamatosan növekszik, és kevesebb, mint a felét hasznosítjuk újra. Miért lenne fontos a hulladékkezelésben is a tudatosság? Milyen újrahasznosítható anyagokat és milyen módszereket használhatunk életünk fenntarthatóbbá tételének érdekében? Az alábbi bejegyzésből kiderül! Mit jelent […]

A fenntartható fejlődés (angolul sustainable development) nem új fogalom, és ma talán aktuálisabb is, mint valaha. A bolygónk és élővilágunk megóvása érdekében át kell gondolnunk fogyasztási szokásainkat, erőforrásaink felhasználását és a fejlődésről alkotott nézeteinket is. Az alábbi blogbejegyzésben bemutatjuk, miért kiemelt fontosságú a fenntartható fejlődés a jövőnk érdekében. Mi az a fenntartható fejlődés? A fogalom […]

A komposztálható anyagok hozzájárulnak a környezetbarát életmód kialakításához, hogy gyermekeinknek, unokáinknak is legyen élhető jövőképe. Az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a „zöld” alternatívák. A komposztálás beépíti a szerves hulladékot a talajba, így javítja annak minőségét. Az alábbi bejegyzésünk célja, hogy bemutassuk az ökológiailag tudatos anyagok jelentését és típusait. A komposztálható anyagok fogalma A […]

A fenntartható fejlődés divatos kifejezés manapság, ám valódi jelentésével és a mögöttes tettek értékével, fontosságával még csak ismerkedünk. Maga a kifejezés egy olyan életmódot, létformát jelent civilizációnk számára, melyben emberi szükségleteinket anélkül vagyunk képesek előállítani, hogy a következő generáció életét, szükségleteit, életminőségét rontanánk, károsítanánk, csökkentenénk.

Karsztvíznek nevezzük azt az egybefüggő vízmegtartó és vízelvezető rendszert, amely a mészkövek, illetve a dolomitok CO2-t tartalmazó, szénsavas víz barlangokat, üregeket kialakító munkája során keletkezik. Ezek az összegyűlt és mozgó vizek a repedéseken keresztül jutnak a felszíni vizekből és csapadékokból a mélyebb rétegekbe, s ezekből is töltekeznek újra. Az ilyen módon elnyelt víz egészen addig folyik a mélybe, amíg nem találkozik egy vízzáró réteggel, mely megállítja.

A környezetvédelem egyaránt jelenti a természetes és a mesterséges környezet megóvását a saját, emberi károkozásainkkal szemben. Célja a környezetszennyezés megelőzése, a veszélyeztetés mértékének csökkentése vagy megszüntetése, továbbá a károk létrejöttét megelőző állapotok helyreállítása, amilyen mértékben ez még lehetséges.

A hulladék ártalmatlanítás egy környezetkárosítást megakadályozó, vagy annak mértékét csökkentő eljárás. Ez a folyamat a hulladék hierarchia legalacsonyabb fokozata, ahol a felesleges hulladékokat ártalmatlanítani kell.

Vízeróziónak nevezzük a csapadékvíznek azt a tevékenységét, amelynek során a talajréteg termőrétegét elmossa. Ez a környezetkárosító hatás erőteljes talajpusztítást képes végezni, nehezítve vagy szélsőséges esetekben teljesen ellehetetlenítve az élővilág növekedését, kialakulását adott földrajzi elhelyezkedésen belül. Hasonló károkozással számolhatunk a jégnél, melyet jégeróziónak nevezünk, illetve a szélnél defláció a folyamat neve.

Szélerózió / Defláció: a szélerózió, más néven defláció az a folyamat, melynek során a szél alakítja a földfelszínt. Ez lehet lassú vagy intenzív, romboló hatású is. A nagy erejű szélviharok, orkánok, tornádók a Föld sok országában okoznak katasztrófa jellegű károkat, komoly gazdasági problémákat. Többnyire homokos és löszös talajtípusokon, de kötöttebb talajon is képes nagy mértékű károkozásra. Magyarországon leginkább É-K Alföld és a Duna-Tisza köze a legveszélyeztetettebb terület ebből a szempontból.