Mit jelent a fenntartható fejlődés fogalma?
A fenntartható fejlődés fogalma divatos kifejezés manapság, ám valódi jelentésével és a mögöttes tettek értékével, fontosságával még csak ismerkedünk. Maga a kifejezés egy olyan életmódot, létformát jelent civilizációnk számára, melyben emberi szükségleteinket anélkül vagyunk képesek előállítani, hogy a következő generáció életét, szükségleteit, életminőségét rontanánk, károsítanánk, csökkentenénk.
Tehát elsőként fontos lenne a jelenlegi szintet megtartani, ám ez már nem elég a fent említett célhoz! Fokozatosan javítva helyre kellene állítanunk, sőt a végső cél az, hogy jobbá, élhetőbbé tegyük a bolygón az életet, és ezt adjuk át utódainknak.
Angol neve sustainable development, a fenntartható fejlődést pedig értelmezhetjük egyfajta fejlődési folyamatként, melynek fő mozgatórugója jelenlegi szemléletünk drasztikus átalakítása.
Hogyan jött létre a fenntartható fejlődés fogalma?
Maga a fogalom az 1980-as évek elején alakult ki, amikor 1981-ben Lester R. Brown publikálta a “Building a Sustainable Society” című művét. Ebben főként azt vetette fel, hogy a szociális és környezeti problémák nem választhatók el a gazdasági fejlődéstől. Ezeket a jelenségeket ugyanis csak együttesen, komplexen lehet vizsgálni.
Később a fogalom az 1987-es ENSZ által kiadott Brundtland-jelentésben is szerepel, ahol már fejlődési folyamatként és szervezési elvként határozták meg a jelentését.
A fenntartható fejlődéssel szembeni elvárások, jellemzői
Egy fenntarthatónak nevezett rendszerben a természetes élőhelyek és élőlények sértetlenül, háborítatlanul létezhetnek a maguk sajátos működése szerint. A hozzá idomuló társadalmi lét nem használja el a környezetét, viszont mindezt úgy éri el, hogy közben a gazdasági fejlődését is megtarthassa, továbbá a társadalmi egyenlőség és az igazság iránti szükséglete is maradéktalanul teljesülhessen.
Fontos szempont, hogy mindez csak környezetbarát megoldások által valósulhat meg.
A fenntartható fejlődés fogalma a gyenge és erős fenntarthatóság megközelítéséből
Gyenge fenntarthatóság
Három területre bontható a fenntartható fejlődés az úgynevezett “gyenge fenntarthatóság” szempontjából:
- a környezet védelme
- gazdasági szempontok
- társadalmi szempontok
E megközelítés szerint a környezetvédelem, a gazdaság és a társadalom egymástól nem elválasztható halmazok. A gazdaság ugyanis a társadalom alrendszerének tekinthető, míg a társadalom a környezet (ökosztisztéma) alrendszerének. Az ökoszisztéma az, amelyik a legerősebben meghatározza a másik két fogalmat. Itt az a cél, hogy a gazdasági növekedés ne eredményezze a környezet túlhasználtságát és a káros jelenségek túltermelését.
Erős fenntarthatóság
Az erős fenntarthatóság koncepciója már 4 területet határoz meg:
- pénz
- gazdaság
- társadalom
- ökoszisztéma
Ez a megközelítés már nem a növekedést helyezi előtérbe, hanem a körkörös folyamatokat. A természeti erőforrások ugyanis végesek, ezért a növekedés egy ponton túl már nem megvalósítható. Ha azonban zárt körfolyamatokat tudunk kialakítani, létrejöhet az újrahasznosítás, vagyis amikor az erőforrás más formában felhasználva visszakerül a körforgásba és az ökoszisztémába.
SDG (Sustainable Development Goals), vagyis a fenntartható élet céljai
Egy teljesen kidolgozott, részletes és átfogó menetrend áll már rendelkezésünkre egy komplex fenntartható rendszer kialakítására. Az ENSZ által közzétett és 2030-ig végrehajtandó tervezet 17 fenntartható fejlődési célt fogalmaz meg és további 169 célkitűzést, melyek globálisan hivatottak az egyenlőtlenség és a szegénység minden formájának megszüntetésére, az éghajlatváltozások normalizálására.
Ez a 17 fenntartható fejlődési cél az alábbi témakörökben fogalmazódott meg:
- A szegénység felszámolása.
- Az éhezés megszüntetése.
- Jó egészség.
- Minőségi oktatás.
- Nemek közötti egyenlőség.
- Tiszta víz és köztisztaság.
- Újrahasznosítható és megfizethető energia.
- Jó munkalehetőségek és gazdaságok.
- Innováció és jó infrastruktúra.
- Egyenlőtlenségek csökkentése.
- Fenntartható városok és közösségek.
- A források felelősségteljes használata.
- Fellépni az éghajlatváltozás ellen.
- Fenntartható óceánok.
- Fenntartható földhasználat.
- Béke és igazság.
- Partnerség a fenntartható fejlődésért.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete már 2015-ben elfogadta ezt a menetrendet (AGENDA 2030), mely új és hatalmas lendülettel támogatta meg az eddigi erőfeszítéseket egy élhetőbb, környezettel harmonizálóbb jövő irányába. Hét nagy témakörre tagolták a tervezetet, melyek a következők: társadalom, népesség, általános gazdasági mutatók, népmozgalom, területi adatok, gazdasági ágazatok, nemzeti adatok.
Ezzel a menetrenddel az ENSZ gazdasági helyzettől függetlenül minden országot cselekvésre buzdít. A szegényebb, a közepes jövedelemmel rendelkező és a gazdagabb országok is fontos lépéseket tehetnek saját területükön belül a fenntarthatóbb jövőért. Ezt az ENSZ igyekszik támogatásokkal segíteni a szegényebb helyzetben lévő országok esetén, és senkit nem hagynak magukra ebben a küzdelemben.
A fenntarthatóság mérése és mutatói
Nagyon fontos folyamatosan követni a fenntarthatóság tudatos kezelésének eredményeit, buktatóit. Ennek mérésére különböző mutatókat használnak a téma szakértői, úgymint: társadalmi, környezeti és gazdasági területek és e három kombinációi.
Ezeket a mutatók folyamatosan fejlődnek: ellenőrzések, számvitelt, értékeléseket, felméréseket, referenciaértékeket, további jelentési rendszereket beleértve. Ezek az összetett mérések, mutatók és értékek nagyon széles skálán kerülnek felhasználásra mind időben, mint pedig térben.
Talán a leginkább alkalmazott fenntarthatósági intézkedések a vállalatok működéseiben történnek, továbbá a környezeti fenntarthatóság területein.
Fenntarthatósági mutatók
Néhány alkalmazott fenntarthatósági mutató:
- ESG (Environment, social and governance) vállalati mutató, mely alapján egy cég 7 kategóriában kaphat minősítést.
- SDG: fenntartható fejlődési célok
- EPI: környezeti teljesítményindex
- CCPI: Éghajlatvédelmi teljesítménymutató
- EFP: ökológiai lábnyom mutatója
- HPI: boldog bolygó index
Ezek az indexek mind azt hivatottak felmérni, hogyan teljesítenek az egyes országok a klímavédelem és fenntarthatóság területén.
Melyek a fenntarthatóság mutatóival kapcsolatos célkitűzések?
Természetesen egy ilyen fontos feladatnak igen határozott célokkal is kell rendelkeznie. A fenntarthatóság legfőbb feladatai, célkitűzései közé tartozik a politikai közélet folyamatos és hiteles tájékoztatása, hogy döntéseiket megfelelő időben, illetve minden szükséges információ birtokában hozhassák meg. A fenntartható kormányzás csak így valósulhat meg.
A fenntarthatósággal kapcsolatos mutatók további árnyaltabb képet, illetve adatokat adhatnak a gazdasági, környezettel kapcsolatos és a társadalmi folyamatokról. Stratégiai mutatók tekintetében a következő kérdésköröket járják körül:
- Jóléti mutatók (javulási tendenciák mérése)
- Teljesítménymutatók (célok jelentősége és elérése)
- Leíró mutatók (konkrét történések)
- Hatékonysági mutatók (javulások eredményei)
- Politikai hatékonysági mutatók (intézkedések hatékonysága)
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency=EEA) keretrendszere öt részre szortírozza a környezeti hatásokat: fogyasztás-termelés, környezeti hatások, környezeti kényszerek, társadalmi támogatások, környezet jellegének megváltozása.
Miért hasznos mérni a fenntarthatóságot?
Jelen világunkban mérőszámok tanulmányozásával és az ezekből való következtetések levonásával igyekszünk követni a fejlődés mértékét és mikéntjeit. Látható, hogy a mérések több oldalról és többféle koncepcióval valósulhatnak meg, és az értelmezési lehetőségeik is széles skálán mozognak.
Országonként időszakosan áttanulmányozzák és ha szükséges, újragondolják a fejlődés irányát, sebességét, területeit. A GDP bármilyen jó eredményeket is jelez számunkra, nem tartalmazza a gazdasági termelés fenntarthatóságát. Más jellegű indexekkel viszont mindez biztonságosan nyomon követhető.
1987-ben jelent meg a Brundtland-bizottság Közös jövőnk című jelentése, (Brundtland –jelentés)mely a fenntartható fejlődést egy olyan céltudatos folyamatnak látja, ahol a jelen szükségletei nem veszélyeztetik a jövő generáció jóléti állapotát.
Ez a fajta fejlődés messze túlmutat a pusztán gazdasági növekedésen. Egészen pontosan a növekedés összetételét, lehetőségeit szükséges módosítanunk egy fenntarthatóbb jövő számára.
A fenntarthatóság és a begreen
A begreen cékitűzései között is kiemelt szerepet játszanak a fenntartható fejlődés irányelvei. Vásárlóinkat és partnereinket is igyekszünk a környezettudatos választások felé terelni, ezért fogyasztási cikkeink között nagy mennyiségben találhatók környezetbarát termékek, hogy minden területre kínálhassunk alternatívát.
A begreen az alábbi fenntarhatósági célokat (SDG) támogatják szervezeti szinten:
- tisztességes munka és gazdasági növekedés
- nemek közötti egyenlőség
- éghajlatváltozás elleni fellépés
- felelős fogyasztás és termelés
4 ESG vállalati mutatóra épülnek törekvéseink:
- a felelős termelést audittal és az emberi jogok tiszteletben tartásával támogatjuk, melyeket szállítóinknál rendszeresen ellenőrzünk
- munkavállalóinkba befektetünk, támogatjuk és fejlesztjük a tehetségeket, munkavállalóink sokszínűségét, és a férfi-női egyensúlyt (és egyenlőséget)
- csökkentjük a szállítások karbonlábnyomát, és közvetlenül is fellépünk az éghajlatváltozással szemben
- alternatív termékekkel és szolgáltatásokkal segítjük a fenntarthatóságot