Emisszió, kibocsátás
Emisszió elsődleges jelentése: a különböző típusú forrásokból időegység alatt kibocsátott szennyezőanyag mennyiségének meghatározására alkalmazzák.
Kibocsátás: környezetvédelmi szempontból a különféle, általánosan szennyező anyagok környezetbe kerülését jelenti. Az adott szennyező anyag okozhat levegőszennyeződést, vízszennyeződést, talajszennyeződést. Határértékét, az egy adott forrásból kibocsátott szennyezőanyag-mennyiséget rendelkezések (pl. EU-jogszabályok) határozzák meg.
Emissziós norma, kibocsátási határérték
A szennyezőanyag-kibocsátás olyan, jogszabályban előírt, vagy hatósági határozatban meghatározott mértéke, amely -káros hatásai ellenére- társadalmilag (jelenleg) még elfogadhatónak minősül.
Immisszió
Az immisszió a levegő terheltségi szintjének mértékét jelöli, azaz a levegőben kialakult szennyezőanyag (gázok, aeroszol részecskék) koncentrációját jelenti. Másként fogalmazva a környezeti levegő minőségét jelzi. Mértékegysége: mg/Nm³. Mivel a belélegzett levegő szennyezettségének mértéke káros hatással lehet/van az életünkre, az immisszió rendszeres megfigyelése szükséges.
Immissziós határérték
A szennyező anyagokra vonatkozó ún. immissziós határérték ezeknek a káros anyagoknak a megengedett koncentrációját fejezi ki. Ennek mértékét, határértékét különböző minőségi normák határozzák meg.
Kibocsátási határérték
A kibocsátási határérték a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan, minimális mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást.
Peszticidek
A peszticidek elnevezés olyan növényvédő szereket jelöl, (gyomirtók, gombaölők, rovarölő szerek) melyek veszélyeztetik az ökológiai rendszerek dinamikus egyensúlyát, rontják önszabályozó képességét, alapvetően káros hatással vannak rájuk.
Rekultiváció
A rekultiváció szó alapvetően az emberi beavatkozás miatt elpusztult természeti környezet tudatos helyreállítását jelenti. Ezek lehetnek pl. keletkezett tájsebek: bányagödrök, meddőhányók, hulladéklerakók.