Karsztvíz:
Karsztvíznek nevezzük azt az egybefüggő vízmegtartó és vízelvezető rendszert, amely a mészkövek, illetve a dolomitok CO2-t tartalmazó, szénsavas víz barlangokat, üregeket kialakító munkája során keletkezik.
Ezek az összegyűlt és mozgó vizek a repedéseken keresztül jutnak a felszíni vizekből és csapadékokból a mélyebb rétegekbe, s ezekből is töltekeznek újra. Az ilyen módon elnyelt víz egészen addig folyik a mélybe, amíg nem találkozik egy vízzáró réteggel, mely megállítja.
Időjárás:
Időjárásként ismerjük a levegő pillanatnyi fizikai paramétereit. A meteorológia foglalkozik ezzel a tudományterülettel, ahol adott bolygó és a világűr közötti atmoszféra aktuális változásai követhetőek nyomon, továbbá következtetések vonhatók le kialakulásuk, egymásba olvadásuk által.
Mindig adott helyen és viszonylag rövid időszakot vehetünk figyelembe, ha az időjárást szeretnénk megismerni. Ezek a légköri jelenségek, illetve folyamatok a felhőzet, a nedvesség, a szél, a légnyomás, a látási viszonyok, a hőmérséklet által tanulmányozhatók. Az időjárás folyamatos változását a Föld légköre és a Föld felszíni vizei alakítják, befolyásolják.
Zaj:
Bármilyen élőlény nyugalmának, bioritmusának, munkájának, pihenésének megbontásáért, kizökkentéséért felelős zavaros, zavaró hangok együttesét, hangzását nevezzük zajnak.
Kellemetlen, erőteljesebb formában akár fizikai fájdalommal is járhat. A zaj nem kívánatos, kellemetlen szintje erősen szubjektív.
A környezeti zajokat az ember különféle tevékenységei alapján öt fő területhez sorolhatjuk:
- Vasúti közlekedés
- Ipari zajforrások
- Légi tevékenységek
- Közúti közlekedés
- Szabadidős tevékenységek
Az egyéb zajforrások lényegesen enyhébb kellemetlenségeket okoznak, mint a felsorolt öt típusú zajforrás.
Pirolízis (hőbontás):
Pirolízis, azaz hőbontás az a technika, mellyel egy kifejezetten erre a folyamatra kialakított reaktorban lebontják a szerves kémiai hulladékanyagokat különféle anyagokra.
A folyamat minimum oxigénszegény, de leginkább teljesen oxigénmentes körülmények között zajlik. A reakció hevítéssel indítható el. Ennek a hőbontásnak a végtermékei energiahordozók és egyéb vegyipari nyersanyagok lesznek.
Komposztálás:
A komposztálás a termőföld termőképességének növelését, szükség esetén feljavítását, regenerálását célzó eljárás. A keletkező anyag a komposzt, melyet a talajra juttatva kiválóan hasznosítható fekete, tápanyagokban gazdag humusz képződik.
Ezzel az aerob (nagy mennyiségű oxigénfelhasználással történő) biológiai hulladékkezelési eljárással a mikroorganizmusok enzimrendszerei biológiai oxidációval (oxigén felvétellel) képesek lesznek lebontani a szerves anyagokat.
Hulladék:
Minden anyagtermék, szennyezett föld és tárgy vagy szerves anyag hulladéknak tekinthető, melyre birtokosa nem tart igényt vagy kötelezik rá, hogy megváljon tőle. Keletkezését tekintve az ember hétköznapi cselekvései, gazdasági munkái során jöhet létre, illetve válhat feleslegessé.
A hulladék különféle minőségű és halmazállapotú lehet, a keletkezés helyszínén már nem használható fel az elsődleges módokon.
A hulladékgazdálkodás, az újrahasznosítást célzó tevékenységek a keletkező hulladék csökkentésére, valamint a már keletkezett hulladék minél kevesebb szennyezéssel járó megsemmisítésére irányulnak.