Talaj alkotórészei:
A talaj alkotórészei 3 fő csoportba oszthatók:
- Szilárd fázisú anyagok
- Folyadékfázisú anyagok
- Gázfázisú anyagok
Az 1. csoport szintén 2 részre bontható:
A szilárd szerves anyagok gyakorlatilag a talaj szervesanyag-tartalmát jelentik.
A szilárd szervetlen anyagok pedig a talaj ásványianyag-tartalmát adják.
Megkülönböztetünk élő (a talaj élővilága) és holt szerves anyagokat. Az élő kategóriába tartoznak:
- Növényi gyökerek, avar, stb.
- Edafon (az összes talajban lakó élőlény gyűjtőneve)
- Megafauna (emlősök, giliszták stb.), mikrofauna (ostoros-, és csillós egysejtűek)
- Makrofauna (ászkák, ikerszelvényesek, rovarok, százlábúak, televényférgek),
- Mikroorganizmusok (algák, baktériumok és gombafélék)
- Mezofauna (kerekes-, és fonalférgek, atkák és ugróvillások).
Holt szerves anyagokon belül 3 fő csoport létezik:
Humusz
Nem-humuszanyag
Új képződmények
A 2. nagy csoport (a talaj folyadékfázisú anyagai) javarészt vízből áll, oldott szabad ionokkal és ionpárokkal, semleges molekulákkal (talajoldat), fémkomplexekkel és oldható szerves vegyületekkel.
5 alcsoportra tagolódik: kapilláris víz, talajvíz, abszorbeált víz, beszivárgó víz, gyengén kötött hártyavíz.
A 3. nagy osztály (gázfázisú anyagok) pedig a talajlevegőt alkotó részek.
Pontforrás:
Azokat a légszennyező forrásokat nevezzük pontforrásnak, amelyek rendelkeznek kéménnyel, kürtővel, kivezető csővel, ezáltal műszaki mérésekkel és számításokkal egyértelműen behatárolható az általuk kibocsájtott szennyezőanyagok koncentrációja. A pontforrás bizonyos esetekben engedélyköteles.
Bioszféra:
A bioszféra a Föld élőhelyeinek összessége, a legmagasabb szintű ökoszisztémát jelenti. A földkéreg (litoszféra), a légkör (atmoszféra) és a vizek (hidroszféra) azon területei tartoznak bele, melyeket élő szervezetek népesítenek be, ahol élet van és különféle biológiai folyamatok történnek.
Egy globális rendszer, melyben az élő és az élettelen szervezetek és tényezők egymással szorosan kapcsolódnak, illetve sokszínű kölcsönhatások formájában együtt is működnek.
Elsődleges szennyezők:
Elsődleges szennyezők alatt értünk minden olyan anyagot, amelyek bizonyíthatóan szennyező forrásból kerültek közvetlenül a környezetbe. Súlyos, sokszor maradandó vagy visszafordíthatatlan károkat okoznak. Nem ritka az sem, hogy egy terület teljes élővilága elpusztul az elsődleges szennyezők miatt.
Hulladék ártalmatlanítás:
A hulladék ártalmatlanítás egy környezetkárosítást megakadályozó, vagy annak mértékét csökkentő eljárás. Ez a folyamat a hulladék hierarchia legalacsonyabb fokozata, ahol a felesleges hulladékokat ártalmatlanítani kell.
Elsődleges célja a keletkező hulladékok mértékének visszaszorítása és az ezek által okozott környezeti károk mérséklése.
Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása során pedig teljesen lokalizálják a hulladékot az élővilágtól, továbbá anyagösszetételét módosítják. A veszélyes hulladékok esetében a további szennyezés azonnali megszüntetésére van szükség a környezetre és az élővilágra gyakorolt rendkívüli pusztító hatása miatt.