A komposztálható anyagok hozzájárulnak a környezetbarát életmód kialakításához, hogy gyermekeinknek, unokáinknak is legyen élhető jövőképe. Az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a „zöld” alternatívák. A komposztálás beépíti a szerves hulladékot a talajba, így javítja annak minőségét. Az alábbi bejegyzésünk célja, hogy bemutassuk az ökológiailag tudatos anyagok jelentését és típusait.
A komposztálható anyagok fogalma
A komposztálható anyagok alatt olyan szerves hulladékokat értünk, amelyek lebomlanak, majd földszerű (sötétbarna, morzsalékos) komposzttá alakulnak. Az eljárás kulcsfontosságú szerepet játszik a fenntartható fejlődésben. A végtermék ugyanis több mint 20%-os szervesanyag-tartalommal rendelkezik, így növeli a talaj tápanyagellátását. A teljes folyamat a következő lépésekből áll:
1. A szerves anyagok összegyűjtése.
2. Az arányok betartása mellett keverés, rétegzés.
3. Megfelelő szellőzés és páratartalom biztosítása.
4. A komposztálható anyagok lebomlása, érése.
5. Kész a magas tápanyagtartalmú termék.
Miért fontos az eljárás?
- Gazdaságosság: A föld tápanyagtartalmának növelése hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb vegyi növényvédő szert kelljen alkalmaznunk. A jobb minőségű talajnak köszönhetően pedig a növények egészségesebbek lesznek. Ezen kívül a kerti szemétszállítási költségeket is megspórolhatjuk.
- Környezetvédelem: Az egyik legfontosabb szempont természetesen az ökológiai tudatosság. A szerves hulladék lebomlása csökkentheti az égetőkben vagy lerakókban lévő szemétmennyiséget.
- Versenyelőny: Napjainkban egyre többen alkalmaznak környezetkímélő eljárásokat. A komposztálható anyagok lebomlásának tudatos alkalmazásával jó hírnevet szerezhetünk az üzleti életben, ami növelheti ügyfélkörünket és előlendítheti vállalkozásunk sikereit.
Rövid történeti áttekintés
A „composta” (lat.) szó jelentése „keverék”. A kifejezést az 1. sz.-ban használta először Columella, római mezőgazdász. Bár a humusz elméletét csak később dolgozták ki, a XII. sz.-tól a trágyakereskedelemből virágzó gazdasági ágazat lett. A XX. sz. elején a mezőgazdaság iparszerűvé válásával az újrahasznosítás visszaszorult. Az utóbbi időben azonban ismét kezdi visszahódítani egykori népszerűségét.
Milyen komposztálható anyagok léteznek?
Háztartási komposztálható anyagok
Bizonyos ételmaradékok, mint például a gyümölcs, zöldség, kenyér és növényi alapú tejtermékek a háztartási, azon belül is a konyhai komposztálható anyagok csoportjába tartoznak. Szintén ide sorolható még a kávézacc és teafű, a tojáshéj, valamint azok az ételes papírkartonok, amelyekről eltávolítottuk a szennyeződéseket. A tojáshéjat össze kell törni, a teafüvet viszont akár tasakkal együtt is komposztálhatjuk.
Szerves hulladék a kertben
A kerti szerves hulladékok alatt főleg növényeket értünk. Ez lehet gyepmaradék, levelek, gallyak, bokornyesedékek, virágmaradványok, valamint egyes esetekben gyomnövények is. Arról a talajról sem érdemes megfeledkeznünk, amelyet ki kell cseréni. Ez az összetevő ugyanis akár a keverék legfontosabb alkotórésze is lehet.
Egyéb komposztálható anyagok
Szintén a komposztálható anyagok csoportjába sorolhatjuk a különböző szalmabálákat, többek közt a búzaszalmát vagy a kukoricát. Emellett a komposztálható vagy újrahasznosítható csomagolóanyagokat, mint például a papírdobozt is nyugodtan tekinthetjük az egyveleg részének, akárcsak a fűrészport, fahamut vagy más természetes faaprítékot.
Mire figyeljünk oda?
Az élelmiszer vonzza a rágcsálókat, főleg a patkányokat és az egereket. Az állatok nemcsak a komposztban tehetnek kárt, hanem a kert vagy az udvar egyéb terméseiben is. Ezen kívül még a csigák fenyegethetik a halmot, ők azonban a fehérjedús tápanyagot szeretik. Mind a két kártevő ellen az egyetlen lehetséges védekezés a csapdák elhelyezése, a mérgezés ugyanis más állatokra is veszélyt jelenthet.